91,15 Ha kiált hozzám, meghallgatom, vele leszek a nyomorúságban, kiragadom onnan, és megdicsőítem őt. (Zsoltárok)

Egyszer egy rokonom valami olyat tett, amivel nagyon megbántott. Ennek eredményeképp elutasítottnak éreztem magam. Az esemény után beültem az autómba, nagy lelki fájdalommal és heves érzelmekkel a szívemben, és elkezdtem imádkozni: „Istenem, szükségem van arra, hogy megvigasztalj. Nem akarom így érezni magam.

Nem akarom, hogy a keserűség és neheztelés erőt vegyenek rajtam. Ez a személy már többször okozott nekem ilyen fájdalmat, és nem akarom, hogy ez a dolog tönkre tegye az egész napomat. De én egyedül nem tudok elbánni ezzel az egésszel, szükségem van a segítségedre.”

Tudjátok, mi történt? Isten elvette a fájdalmamat és a rossz érzéseimet. Azonban, milyen sokszor ahelyett, hogy imádkoznánk, emberekhez rohanunk, mert tévesen azt gondoljuk, hogy ha beszélünk nekik a problémánkról, akkor vigaszt találunk. Az az igazság, hogy ha olyasmiről beszélünk, ami fáj, azzal csak felkavarjuk az érzelmeinket és annál nehezebb lesz túltenni magunkat rajta. Minden elképzelhető dolgot megteszünk, mielőtt Istenhez fordulnánk, de a próbálkozásaink hiábavalóak és nem változtatnak a helyzeten. Sokkal jobban járnánk, ha minden szükségünkben, bánatunkban az első reakciónk az ima lenne. Ha teljesen Istentől függünk és tudatjuk Vele, hogy nagyobb szükségünk van Rá, mint bárki vagy bármi másra, akkor nagy áttöréseket fogunk megélni.

Isten üzenete számodra: Hozzá menj először minden problémáddal!

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu