Fiam, te mindig velem vagy, és mindenem a tied.” (Lukács 15:11)

A hit azt jelenti, hogy elhisszük, hogy jó Istenünk van, aki védelmével és gondoskodásával veszi körbe azokat, akik bíznak benne.

Emlékszünk a tékozló fiú példabeszédére (Lukács 15:11-32)? Jézus azért osztotta meg velünk ezt a történetet, hogy illusztrálja, milyen jó mennyei Apukánk van. A rossz útra tért fiú eltékozolta az örökségét, mielőtt úgy döntött, hogy hazamegy édesapjához béresnek.

Azonban, mielőtt hazaért volna, az édesapja már messziről meglátta, eléfutott és átölelte. Ahelyett, hogy béresévé fogadta, így szólt a szolgákhoz: „Hozzátok neki a legszebb ruhát! Hozzatok gyűrűt és szandált a fiamnak! Öljük le a hízott borjút és ünnepeljünk!”

Amikor az idősebb fiú hazatért a munkából és tudomására jutott, hogy micsoda ünneplés zajlik, megharagudott és nem volt hajlandó bemenni a házba. Édesapja kiment hozzá, és kérdésére, hogy mi a baj, így fakadt ki: „Tudod, én évek óta szolgállak, és még egy juhot sem adtál, hogy a barátaimmal ünnepeljek. De ahogy ez a tékozló fiad hazajött, rögtön levágattál egy hízott borjút a tiszteletére!”

Az apa így válaszolt neki: „Fiam, te mindig velem vagy, és ami az enyém, az egyben a tiéd is. Ünnepeljünk, mert a testvéred halott volt, de most újra él. Elveszett volt, de megtaláltatott.”

Látod már, hogyan tekintett az idősebb fiú az apjára? Úgy látta az édesapját, mint egy keményszívű, szűkmarkú embert. Azt hitte, meg kell dolgoznia, hogy valami jót kapjon az édesapjától. Nem ismerte fel, hogy már az övé volt az örökség! Bármikor leölhette volna ahízott borjút és ünnepelhetett volna.

Csakúgy, mint a példabeszédbeli apa, Isten is már neked adta az örökségedet Krisztusban. Ne szalaszd el, azáltal hogy kételkedsz Isten jóságában, vagy azt gondolod, hogy meg kell dolgoznod érte, hanem élvezd! Lásd az Atya jóságos, szerető szívét feléd, és ünnepeld az örökségedet ma!

Joseph Prince

Magyar fordítás: ahitatok.hu