„Isten azonban telve van irgalommal, és nagyon szeret bennünket, ezért, amikor még szellemileg halottak voltunk a bűneink miatt, Krisztussal együtt új életre keltett. Bizony, Isten kegyelme mentett meg minket!

Sőt, mivel Jézus Krisztus részei vagyunk, vele együtt feltámasztott a halálból, és vele együtt a mennyei helyekre ültetett bennünket." (Efezusi 2:4-6)

A fenti igerész arról szól, hogy Isten mennyei helyekre ültetett minket Jézus Krisztussal. Egyik nap, amikor ezt az igét olvastam, a Szent Szellem megállított. Éreztem, hogy valamit nem vettem észre, így újra és újra elolvastam, amíg le nem esett a tantusz: Isten leültetett minket, tehát ülünk.

Azután elkezdtem gondolkodni, hogyan ábrázolja Jézust a Biblia, feltámadása és mennybemenetele után. Úgy, ahogyan a fenti igénk leírja. Jézust, gyakran az Atya jobbján ülve mutatja be.

Tudod, mit tesz az ember, amikor ül? Nyugszik. Jézussal mennyei helyeken ülni azt jelenti, hogy egy „belső nyugalomba" lépünk be.

Amikor elkezdesz idegeskedni, aggódni vagy nyugtalankodni, mondd magadnak: „Ülj le". Ez nem csak a fizikai testednek szól, hanem a lelkednek – elmédnek, akaratodnak és az érzelmeidnek is. Fontos, hogy az egész valód nyugalomba kerüljön, és Istenre várj. Legyen várakozásod afelől, hogy Isten megteszi, amit te nem tudsz megtenni.

Ne aggódj, ne frusztráld magad, és ne félj, míg Istenre vársz. Békességben nyugodj. Néha nagy kihívást jelent számunkra megnyugodni, mert úgy érezzük, hogy állandóan „tennünk" kell valamit. Ha ezzel küzdesz, akkor ülj le és nyugodj. Isten békességének ígérete nem azoknak szól, akik saját erejükből küszködnek, erőlködnek, tevékenykednek, hanem azoknak, akik belépnek Isten nyugalmába.

Uram, taníts meg belépni a Te szent nyugalmadba, míg arra várok, hogy munkálkodj az életemben.

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu