12,1 Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet (dobjunk le magunkról mindent, ami akadályoz bennünket – Egyszerű fordítás), és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. (Zsidók)

Amikor ez a vers íródott, abban az időben az emberek sokkal jobban megértették az általa ábrázolt párhuzamot, mint manapság. A futók régen is ugyanúgy edzették a testüket a versenyre, mint ma, azonban a verseny idejére levették a ruhájukat, hogy semmi se akadályozza őket, és finom olajokkal kenték meg magukat. Nekünk is ugyanígy szükségünk van a Szent Szellem olajára, azaz kenetére, ha győzni akarunk, és mindent el kell távolítanunk az éltünkből, ami akadályoz abban, hogy megfussuk az előttünk lévő pályát.

Ha túlvállaljuk magunkat, az megakadályoz abban, hogy fejlesszük a potenciálunkat. Ha hagyjuk, hogy mások irányítsanak minket, vagy nem tudunk nem-et mondani, akkor is ugyanez történik. Ha túlságosan elfoglaljuk magunkat mások céljaival és látásával, vagy belebonyolódunk mások problémáiba, ahelyett, hogy a szemünket a célon tartanánk, akkor ezek a dolgok meg fognak akadályozni abban, hogy betöltsük küldetésünket.

Ha azt akarjuk tenni, amire Isten elhívott minket, akkor a célra kell összpontosítanunk, mert a világ mindig kínálni fog valamit, ami elvonja a figyelmünket. Próbálunk Bibliát olvasni, és valaki félbeszakít. Próbálunk imádkozni, és elkezd csörögni a telefon. Egyik figyelem-elterelés jön a másik után. Előbb vagy utóbb meg kell tanulnunk nem-et mondani. Eltökéltnek kell lennünk és nem szabad hagynunk, hogy bármi is megakadályozzon abban, hogy betöltsük Isten tervét és célját az életünkben.

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu