6,31 Ő pedig így szólt hozzájuk: "Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé." Mert olyan sokan voltak, akik odaérkeztek, és akik elindultak, hogy még enni sem volt idejük. (Márk)

Sokszor panaszkodunk és magunkban mérgelődünk, miközben ugyanúgy folytatjuk tovább azokat a dolgokat, amik feldühítenek. Nem okolhatunk másokat azért, ami a mi felelősségünk. Normális, kiegyensúlyozott keresztény életet csak egészséges határok között lehet élni.

Ha valaki súlyosan kiég, annak nagyon nehéz helyreállni. Egyikünk sem - még az „Isten által elhívottak” sem – hagyhatja figyelmen kívül az Isten által rendelt természeti törvényeket anélkül, hogy súlyos árat ne fizetnénk érte. Nem élhetünk határok nélkül még akkor sem, ha Istenért munkálkodunk. Jézus is megpihent. Maga mögött hagyta a tömeg igényeit, és időt szakított a felfrissülésre, megújulásra.

Isten sok, jól ismert, drága szentje szenvedett a kimerültségtől, kiégettségtől, sőt mi több az ezekből fakadó depressziótól. Meg kell értenünk, hogy nem minden problémánk szellemi eredetű; lehetnek fizikális problémáink is. Sokszor az ördögöt okoljuk a saját hibáink miatt. Meg kell tanulnunk nemet mondani, és nem szabad félnünk attól, hogy elveszítünk egy kapcsolatot. Arra a megállapításra jutottam, hogy ha amiatt veszítek el egy kapcsolatot, mert nemet mondtam, akkor az nem is volt valódi kapcsolat.

Uram, adj nekem bölcsességet, hogy tudjam, mikor kell megpihennem és felfrissülnöm. Segíts, hogy az időbeosztásomban véghez tudjam vinni a szükséges változtatásokat. Ámen.

Joyce Meyer

Magyar fordítás: ahitatok.hu