„Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” 1 Péter 5:7

Nem számít, milyen összetartó családban élünk, vagy, hogy milyen sok barátunk van, amikor nehézségeken, próbákon megyünk keresztül, sokszor mégis egyedül érezzük magunkat, és úgy gondoljuk senki sem ért meg igazán, senki sem törődik velünk.

Márta ismerte ezt az érzést. Egy alkalommal így szólt Jézushoz: „Uram, nem törődsz vele, hogy a testvérem magamra hagyott a munkában?” (Lukács 10:40, EF) Jézus tanítványai is tudták, milyen érzés jelentéktelennek, magányosnak lenni a bajok közepette. Így kiáltottak Jézushoz: „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?!” (Márk 4:38)

Lehet, hogy most a te szíved is így kiált: „Uram, nem törődsz vele, hogy magamra hagytak… hogy süllyedek… hogy elveszek?”

Kedves barátom, az Úr igenis törődik veled. Annyira szeret téged, hogy azt akarja, minden gondodat Rá vesd – nem csak néhányat, hanem mindet. Ő a nagy és a kis problémáidat is akarja. Nincs számára se túl nagy, se túl jelentéktelen dolog. Ha a szívedet nyomja valami, akkor Ő azt akarja, hogy vesd Rá.

Amikor Péter apostol azt írta, hogy „minden gondotokat őreá vessétek”, akkor ez alatt azt értette, hogy folyamatosan vessük Istenre a gondjainkat. Amint felüti a probléma a fejét, Isten azt akarja, hogy azon nyomban az Ő gondjaira bízzuk azt. Isten azt akarja, hogy ezt tegyük gyakorlattá az életünkben. Miért? A vers második fele megadja nekünk a választ: „Mert neki gondja van rátok”. Arra bízod a gondjaidat, Aki szeret, Aki hátrahagyta a mennyet és eljött, hogy az életét adja érted. Nem akárkire veted a terheidet, hanem Arra, Aki meghalt érted!

Amikor nehézségekkel nézel szembe, Isten azt akarja,

hidd el, hogy soha nem vagy egyedül, hiszen Ő Maga mondta: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged” (Zsidók 13:5). Soha nem leszel egyedül és Isten mindig törődni fog veled.

Joseph Prince

Magyar fordítás: ahitatok.hu