Isten szívének a motivációját kutatjuk. Miért teremtett minket? Tudjuk, hogy tökéletes kapcsolatban élt, mint Szentháromság, és amikor ezt meg akarta osztani velünk, emberekkel, ott a menny közepén, legcsodálatosabb teremtménye ellene fordult és elárulta.

Most pedig azt látjuk, hogy a teremtett világ lenyűgöző szépségével, a benne rejlő kalandokkal és mókás teremtményeivel akarja elnyerni a szívünket. Próbáld átérezni Isten örömét és elégedettségét, amikor a teremtett világra néz: havas hegycsúcsok, tengerparti naplementék, illatos gyümölcsök, pompás virágok, csöppnyi kolibrik, szivárványhalak. „...Együtt énekeltek a hajnal csillagai, és az angyalok örvendezve ünnepeltek." (Jób 38:7, EF)

Isten megteremti a férfit és a nőt és az Édenkertbe helyezi őket. Mióta tervezgethette már? Vajon csak bukott angyalainak a helyettesítői lennénk, mint amikor valaki szakítás után mindjárt megragadja az első kínálkozó lehetőséget? Az Efezusiakhoz írt levél első fejezete betekintést nyújt Isten szívének motivációjába:

„Jóval a föld alapjainak megvetése előtt, már ránk gondolt, és mi lettünk szeretetének célpontja, hogy szeretete által szentek és tökéletesek legyünk. Nagyon régen elhatározta, hogy a családjába fogad minket Jézus Krisztus által. (Micsoda örömöt lelt ebben, hogy mindezt eltervezte!) Azt akarta, hogy ünnepeljük a pazar ajándékokat, amit szeretett Fián keresztül kaptunk... Még jóval azelőtt, hogy Krisztusról hallottunk volna, és reményünket Belé helyeztük volna, Ő már ránk tekintett és dicsőséges életet tervezett nekünk." (Efezusi 1:4-6,11, angolból fordítva)

John Eldredge

Magyar fordítás: ahitatok.hu